Lustavasárnap

Szóval vannak ezek a lustavasárnapok. Ilyenkor mindenki elhatározza,hogy akkor most elmegyünk kirándulni,kitakarítjuk a lakást ésatöbbiésatöbbi. Nyilvánvalóan az ilyen és ehhez hasonló elhatározásokból nem lesz semmi értékelhető, marad a tévénézés és az interneten történő szörfözés ami ugye sokkal biztonságosabb és kényelmesebb mintha a hullámok hátán szörföznénk.

A fekete dobozból az Australia Open monoton hangja szól mely nyögésekből és ütések hangjából áll össze. Én a Juxtapoz magazin weboldalát bámulom,meg a yammot,meg a facebookot,meg a 9GAG-et. Anya matat valamit a konyhában, de hát mi mást is csinálna? Ülök a  '90-es évekbeli örökölt Adidas melegítőmben meg a kedvenc Fradis pulóveremben. És körülbelül ennyi.

Záróra.

Nos, igen már megint ott tartunk, hogy hónapok óta nincs bejegyzés a blogon. Nem tudom miért de valahogy rengetegszer nem érzek késztetést arra, hogy írjak valamit. Most írhatnék a nyárról, arról, hogy ezentúl minden nap lesz friss bejegyzés de nem akarok hazudni. Inkább leírom mik a tapasztalataim az iskola első hetéről:


Új osztálytársak:
Többen elmentek asz osztályunkból egy hatosztályos középiskolába, ráadásul a város egyik iskoláját be is zárták. Ezért öt új osztálytársunk van.  Illetve szerencsére megmaradt az emelt csoport Angolból!


Új tantárgyak:

Hetedikben három új reál tantárgy jött be ez ugye a kémia-fizika--biológia trió. Nekem egyik se a szívem csücske de valahogy csak kibírom őket.




Egyéb:

Aki követ a Twitteren azt tudja aki nem annak elmondom: a Médiatáboros cikkem megjelent egy újságban, amit a táborvezető szerkeszt. Ez egy ilyen reklámújság ami Gödöllőn és Veresegyházán jelenik meg. a cikket kicsit kijavították, innen letölthető pdf formátumban.



Nos egyenlőre itt ennyi ha majd még lesz valami olyan amit érdekesnek találom azt leírom :)

Happy Birhtday bendeblog

2009. július 15.

Ekkor épp az unokatestvéreméknél voltam Piliscsabán. Egy előzetes elhatározásom alapján itt írtam meg életem első blogposztját . A Twitteről írtam ahová akkortájt regisztráltam fel. Nagyon kezdetleges volt az egész bejegyzés de legalább az enyém volt. Az első leütés óta voltam videószerkesztő, cikkíró próbálkoztam képregényeket és borítókat kreálni sőt egy könyvbe is belekezdtem kétszer, ráadásul néhány novellám is született amikre nem vagyok túl büszke.
Körülöttem is sok dolog megváltozott. Rengeteg helyen utaztam, szereztem és elvesztettem barátokat, nevettem, sírtam elégedett és elégedetlen voltam.Voltak projectek amiket sikerült megvalósítanom és voltak amiket nem.


Számomra ez volt az elmúlt két év. Nagyon szépen köszönöm, hogy velem tartottatok eddig! Én folytatom amíg tudom!


Czékmán Bendegúz

Nagykovácsi Médiatábor- Élmébeszámoló

Egy vallomás: én eddig szinte csak szar táborokban voltam. Volt ahol a táborvezető víziszonyos volt (vitorlás tábor) másutt 90 gyerek nyomorgott négy nevelővel, rohadt kicsi helyen(kosártábor)és még sorolhatnám. Viszont a legutolsó tábor címszavakban valahogy így fest: jó, isteni, fenomenális,megismételhetetlen, elképesztő,lehengerlő. Ez pedig nem más mint a Médiatábor Nagykovácsiban. Ha érdekel, hogy milyen volt ez a csodálatos tábor kattints a Továbbra!

Summertime

Ismerjük el jó dolog a harminc fokos meleg. És nem csak azért mert kinyitnak a strandok és a jó jányok egyre lengébben kezdenek öltözni. Hanem egyszerűen azért mert a nyár beköszöntével mindenkinek jobb kedve lesz. Mert hiába van télen karácsony ami papíron a szeretet meg békesség ünnepe, ismerjük be, sokszor szívesen borítanánk szeretteinkre  a karácsonyfát, csupán azért mert kint szar idő van ( ezmeg ugye meglátszik a közérzetünkön is). Ezzel szemben mikor jön a jó idő van mindenki türelmesebb, jobb kedvű(elég  csak egy április végi postomra nézni) és minden más ami a jó szinonimája.És bármi történjen ez így lesz(reméljük)

Nyomoztunk Budapesten!

ÉS igen, már megint sikerült régen posztolnom valami értelmeset(vagy bármit) Nemrég említtettem, hogy a nővéremmel voltunk a Krimiestek által szervezett nyomozáson majd egy hónapja. Most erről olvashatjátok kis beszámolómat!



Tehát április 9-én felkerekedtünk nyomozni. Az első nyomot a krimiestek.hu oldalán találtuk:

Hogyha az Andrássy út korábban kezdődne,
Az egyes szám alatt belvárosi tér lenne.
A tér sarkában üvegek és rajtuk évszámok
Futnak össze ott, ahol a bilincset találod.


Ugye ez a Gödör mögötti évszámos táblára utal. A tér sarkánál megtaláltuk az első bilincsre felfeszített nyomot:

A nyomozás folyamán ki kellet deríteni ki? mivel? hol?mikor? Miért ölte meg Czikár Róbertet.  Ezután rengeteg elgondolkodtató logikai, szövegértési feladványt kellet megoldanunk, és emígyen jutottunk közelebb a megfejtéshez. Volt, hogy az Operaház köveit kellet összeszámolnunk, a Bazilika építőinek nevéből kellet kiraknunk egy szórejtvényt, össze kellet számolnunk a Nagymező utcai Hofi szobor fogait vagy egy József Atilla szobrot kellet megkeresni. Aztán a megfejtéseket elküldhettük emailben aznap 19 óráig, vagy akár az utolsó helyszínen(Vörös Oroszlán) kiállított laptopról.

Nekem kifejezetten hasznos volt ez a nyomozás mert például az életben  láttam közelről a Bazilikát(nem röhög) illetve különösebben sokat az Andrássy úton sem sétáltam. 

Egyébként rengetegen voltak a nyomozáson minden korosztályból. Mondjuk nem igazán értem hogy, három nyolc évesnek ebből mi a szórakozás,(később láttam a facebookon, hogy az anyjuk arra kérte a szervezőket, hogy HÁRMUKNAK állítsanak össze külön nyomozást) de mondjuk volt egy egész felső évfolyamos osztály. Sőt 60 feletti nénikéket is!

Egy szó mint száz nagyon élveztem a nyomozást. A Krimiestek, látva a töretlen lelkesedést, két hetente készít ilyen rendezvényt. Igaz az utóbbi kettőért már 14 év felett 200Ft kell fizetni(arra kíváncsi vagyok, hogy szedik be ezt a pénzt) de szerintem bőven megéri. A következő nyomozásuk május 14.-én lesz, amiben a sluszpoén, hogy aznap én is Pesten fogok tartózkodni. Kitudja, talán erre is elmegyünk! :)




A képekért köszönet a nővéremnek! 

Be happy

Mindenkinek szokott szar kedve lenni. Velem sajnos ez ezidáig így volt. A f** tudja miért de igencsak szar volt a hangulatom. Néhány napja azonban, teljesen váratlanul rám tört a megmagyarázhatatlan jó kedv. Egész nap mosolygok, életvidám vagyok, és fizikailag is jobban érzem magam. De nem tudom ez miért ilyen hirtelen jött. Remélem nem hirtelen múlik majd el.

A hangulatomat Bob Marley mester Don't worry be happy című száma jellemzi leginkább :)

Be is linkelem, hogy nektek is legyen jó kedvetek.

Magashegyi Underground - Kocka rap

Filozofáljunk

Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt, és még akkor színültig volt vízzel, amikor hazaértek. Míg a megrepedt edényből a pataktól a házig tartó, hosszú séta alatt a víz fele elfolydogált. Így ment ez két teljes évig. A vízhordó nap, nap után másfél edény vizet szállított a házba. Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, és tökéletesnek érezte magát. De a szegény törött cserép szégyellte tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, és úgy gondolta, gazdája is elégedetlen vele. Ezért két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordót a pataknál.
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen a te oldaladon teremnek, míg a másikon nem?
Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. Mindenkinek megvan a saját, különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a hibák teszik az életünket érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s meglátni bennük a jót.


Ezt rip911 írta a blogján. Ez egy hatalmas igazság. Csupán egy a bökkenő. Az ember talán jogosan vagy nem jogosan ilyenekbe nem tud belegondolni amikor kell. Hisz az ember az ilyeneket nem ép akkor szűri le mikor bajban van. Én is próbálok így viszonyulni a dolgokhoz mikor éppen szar. De az ember csak utána vagy előtte tud így vélekedni a dolgokról. Ezzel nincs semmi baj. Nem az az optimista aki, mikor a fejéhez nyomnak egy pisztolyt azt mondja, hogy biztos megkegyelmez neki a támadó. És nem az az aki nem gondolkodik előre, merhogy úgyse lesz semmi baj. Nem mondom, hogy nem a mának kell élni. Én sohasem gondolok arra, hogy mi lesz a Földel ötven év múlva. Anya szokta azt mondogatni nekem "a bajjal ráérnünk akkor foglalkozni amikor bekövetkezik". Van benne igazság annyi szent. Ha ötven év múlva a Föld meghal akkor még van ötven évünk. Ennyi. Ezt csak egy példának hoztam fel, lehet ennél kisebb volumenű dolgokban is gondolkodni. De néha nem árt reálisan látni a dolgokat. Nem elég arra gondolni, hogy öt éve múlva úgyis az enyém lesz az a lány. Most kell érte tenni és akkor lehet, hogy öt év múlva miénk lesz az a lány. Ha elgondolkozunk azon, hogy akkor optimistának, reálisnak vagy pesszimistának kell lennünk, akkor rájövünk, hogy egyik se jó ha túlzásba visszük, de ezt a hármat nem lehet vegyíteni.

És akkor, hogy gondolkodjunk?

Talán azzal járunk a legjobban ha sehogy.

Vagy mégsem?

Bonyolult.

Hey, már megint rég postoltam valami értelmeset.

Utolsó bejegyzésem óta jó pár dolog történt velem. Belekezdtem életem 8. blogjába Andor barátommal akit a twitteren keresztül ismertem meg. Majd valamikor megejtünk egy személyes meetinget is.

Már több mint egy hónapja használom az új telefonomat. Még mindig vannak funkció amikre még csak most jöttem rá.(általában a júzerek okostelefonjuk képességeinek 70 százalékát ki se használják, legalábbis a twitteren Urgod ezt írta) Amúgy rengeteget nyomkodom,sokak szerint túl sokat is. De amit én megkapok avagy megveszek azt ki is használom.

A twitteren már több mint 1400 twittet írtam és 119 követőt szereztem. Ez mondjuk csak nekem nagy szám mert 2009. május óta(előbb kezdtem mint a blogolást) vagyok fent a twitteren(életem első blogbejegyzése is erről szólt) tehát már ildomos lenne hogy vagy negyvenezer csiripelésnél járjak, igaz csak kb december óta vagyok nagyon aktív. Négy hónap alatt ezerkétszáz twitt az nem is annyira szar.

Voltam a krimiestek által szervezett Mozdulj ki és nyomoz rendezvényen. Erről azon nyomba írok amint Gigi átküldi a képeket.

Elkezdtem játszani a Minecraft nevű játékkal. Ennek annyi a lényege hogy bármit építhetsz kockákból. De erről majd máskor és máshol.

Rengeteg ötletem van, hogy miről írhatnék, és most rá is érek.


Ezt a bejegyzést onnan írom ahol másfél éve elkezdtem blogolni. Tényleg elég durva számomra belegondolni, hogy lassan másfél év telt el az első post óta.

Katy Perry - Firework

Mennyiszer tudom ezt újrahallgatni.

The best DJ

Ettől mindig libabőrös leszek

Ki vigyáz az Őrzőkre?

És igen, elolvastam  Alan Moore és Dave Gibbons zseniális "képregényét" a Watchment. Ha érdekel a véleményem erről a remek alkotásról kattints a Tovább gomra

Az Angry Birds és a nemzetközi helyzet esete

Fucki'n Lie

Mennyire nem illik most ez a szám a hangulatomhoz

Borderlands Soundtrack (Intro Song)

J!NX : Minecraft™ Collection

J!NX : Minecraft™ Collection

Minden Minecraft buzinak(azaz nekem is) kötelező vétel egy ilyen póló

Danone magyar termék « plastik media

Danone magyar termék « plastik media

This is the next generation

Aki az utóbbi egy évben arra vetemedett, hogy megnézni a magánszemetem az láthatta, hogy több mint egy éve ugyanaz a háttere a blognak. Most ezt lecseréltem egy számomra jobban tetszőre. De nem csak ezen finomítottam. Kitöröltem néhány felesleges widgetet. Illetve létrehoztam egy Kapcsolat oldalt is. Itt a fészbuk profilomon át egészen az email címemig minden szerepel. Átváltottam Blogger Draftra ami anyit tesz, hogy kaptam pár új funkciót. Kicsit cserélgettem a meglévő widgeteket és tádám! Ezt kaptam. Remélem elnyeri tetszéseteket